Tulajdoni lap. Erre figyelj!

ERRE FIGYELJÜNK A TULAJDONI LAPON!

Az INGATLAN legfontosabb azonosító dokumentuma a tulajdoni lap.

Ez egy okirat, amely az ingatlan nyilvántartás minden fontos adatát tartalmazza, az ingatlannal kapcsolatban. Az Állam így garantálja az ingatlan-nyilvántartásban, a tulajdoni lapban foglalt adatok, tények, jogok valódiságát.

A tulajdoni lap egy közhiteles dokumentum.

A Ptk. 5:174. § szerint ennek a „garanciának” tekinthető dokumentumnak a jogi lényege, az hogy a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző vásárló javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is teljesnek és helyesnek kell tekinteni, ha az a valódi anyagi jogi jogállapottól valamiben is eltér.

A tulajdoni lap tartalma rendkívül fontos, legyen szó bármilyen ingatlanügyről.

A tulajdoni lap alapján egyértelműen megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye és hitelessége, hogy terheli-e az adott ingatlant valamely tulajdonszerzést akadályozó vagy korlátozó jog illetve teher, közteher, stb;

A tulajdoni lap fajtái:

-teljes másolat: ez a fajta tulajdoni lap valamennyi bejegyzést tartalmaz az adott ingatlan megépítése (létrehozása) óta, tehát a már a terheket, tőrölt tulajdonosokat és a jelenleg hatályos adatokat is magában foglalja.

-kivonatos másolat: ez a tulajdoni lap csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazz, a megszűnt bejegyzésekre pedig csupán csak utal,

-részleges másolat: csak a kért, kérvényezett bejegyzéseket tartalmazza,

-szemle: a tulajdoni lap olyan formája, amely csak a fennálló bejegyzések adatait tartalmazza.

A tulajdoni lap részei

A tulajdoni lap 3, római számmal ellátott fő részből áll.

Az I. rész az ingatlan adatait tartalmazza.

A település nevét, az ingatlan fekvését pl; belterület vagy külterület. Belterületi ingatlan esetében az utca (pl; tér, körút, sétány stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, az ingatlan területének nagyságát, művelési ágát, ha termőföld, és a művelés alól kivett terület elnevezését, ha nem az. Az épület fő rendeltetés szerinti jellegét is tartalmazza az I. rész pl; üdülő, lakóház, gazdasági épület stb;…, továbbá az ingatlan jogi jellegét pl;. szövetkezeti ház, társasház, műemlék, tanya stb.)

Fontos az I. rész feletti szakasz is, ahol az esetleges széljegyzetet tüntethetik fel. Az ingatlannal kapcsolatban benyújtott bármely kérelem esetén, az ingatlan tulajdoni lapjára a beadvány benyújtás dátumát, iktatószámát, és a már a benyújtás napján rávezetik, ideiglenes jelleggel, ez a széljegy.

A széljegy kifejezi:

hogy az adott ingatlanra vonatkozóan már megindult ingatlan-nyilvántartási eljárás. Mutatja továbbá a kérelmek elintézésének sorrendjét is. A földhivatal köteles mindig a korábban érkezett kérelmet elbírálni, kivéve, amennyiben a különböző beadványok kérelmezői eltérően állapodnának meg. Ez a rangsor elve, amely komoly következményekkel járhat.

EGY ROSSZHISZEMŰ TULAJDONOS, EGYMÁS UTÁN TÖBB VEVŐNEK ADJA EL AZ INGATLANÁT?

AKI ELŐBB KERÜLT SZÉLJEGYRE AZ A VEVŐ LESZ AZ ÚJ TULAJDONOS!

A többi „vevő” legfeljebb kártérítési igénnyel, vagy a büntetőjogi eszközökkel élhetnek, de tudjuk, ez nem vigasz, ha a kifizetett ingatlan vételárat végül nem sikerül visszaszerezni.

Fontos!

A széljegy csupán csak azt jelzi, hogy egy benyújtott kérelem elbírálása folyamatban van. Az ingatlan széljegy alapjául szolgáló ügyet akár bizony el is utasíthatja a földhivatal. A széljegyek ugyanakkor informálnak arról, hogy milyen eljárások vannak folyamatban, azaz mely ügyek elbírálása fogja megelőzni a mi kérelmünket.

Abban az esetben, ha a kérelmet a földhivatal elutasítja, ennek tényét bejegyzik a tulajdoni lap III. részére. Ezzel egyidejűleg az érintett széljegyet hivatalból törlik. Az elutasítás tényét csak akkor nem kell bejegyezni a tulajdoni lapra, ha a bejegyzés iránti kérelem olyan hiányos, amelyet hiánypótlásra irányuló eljárásban sem lehet pótolni.

Amennyiben a földhivatal elutasítja a kérelmet, és ennek tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére, az elutasításról szóló határozat ellen, harminc napon belül, fellebbezéssel lehet élni a Földhivatal felé. Amíg ez a határidő le nem telik, és a földhivatal nem törölte az elutasítás tényét, veszélyes lehet az ingatlan megvásárlása, hiszen még nem zárult le teljes mértékben a korábban indított eljárás. Ezért mindenképpen érdemes megvárni, amíg a tulajdoni lap III. részéről törli a Földhivatal a korábbi eljárásra utaló bejegyzést.

A II. rész az ingatlan tulajdonosainak személyes adatait, nevét, valamint egyéb adatait pl; a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezésének tényét, jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét rögzítik.

A III. rész

Teherlap:

Amely tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például különböző szolgalmi jogok, haszonélvezeti jog, elő- és visszavásárlási, tartási és életjáradéki jog, valamint vételi jog, jelzálogjog vagy végrehajtási jog fennállását. A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá a fenti terheket bejegyző határozatok számát, a terhek jogosultjainak lakóhelyét nevét és a székhelyét.

A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó úgynevezett jogilag jelentős tényeket is, pl; elidegenítési és terhelési tilalmat; árverés kitűzésének a tényét, a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét stb...

A fentiekben olvashatóak és tisztán láthatóak milyen akadályai lehetnek az ingatlannal kapcsolatos jogszerzésnek, ezért különleges figyelemmel kell eljárni egy ingatlan ügyletnél.

Egy ingatlan akkor tehermentes, ha a III. résznél az alábbi olvasható:

„BEJEGYZÉST NEM TARTALMAZ”